Könyvelői program

Volenszki Sándor a Cashbook nevében köszönti a résztvevőket és előadásában felvázolja a konferencia legfontosabb mondanivalóját, sarokpontjait. A Konferencia küldetése, hogy megmutassa, milyen lehetőségek állnak a könyvelők előtt, hogyan tudják a saját igényeik, céljaik szem előtt tartásával a lehető legtöbbet kihozni ebből a folyamatosan változó, gyorsan fejlődő területből.

Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna igazán ismeri a könyvelői világot és karrierje során megtapasztalta annak sokféle oldalát is, az egyszemélyes könyvelői léttől a könyvelőirodán át a könyvvizsgálói, adószakértői, majd előadói/képzési szerepekig. A pódiumbeszélgetés során olyan könyvelőkkel beszélget, akik jelenleg más-más nézőpontból látják ezt a szakmát: van, aki egyszemélyes vállalkozásban működik, van, aki éppen saját könyvelőirodáját építi és van, aki már könyvelőirodát vezet és a növekedési lehetőségeket keresi. Arról lesz szó ebben a szűk egy órában, hogy ők saját pozíciójukból hogyan szembesülnek a digitalizálódás, a könyvelői jövő kihívásaival.

Az Európai Unió 2024-ben elfogadott ÁFA-reformja alapvetően változtatja meg mind a könyvelők, mind a vállalkozók munkáját. A legjelentősebb változás, hogy a számla fogalma jogi értelemben megszűnik képként – kizárólag az adattartalom minősül majd számlának.

Ez végleg megpecsételi a papíralapú számlázás sorsát, és teljesen új folyamatokat indít el a vállalkozások és könyvelők számára.

Czöndör Szabolcs előadásában bemutatja: milyen e-számlázási és kézbesítési rendszereket építenek ki az EU-tagállamok adóhatóságai, és milyen konkrét előnyöket jelent a ViDA bevezetése könyvelőknek és vállalkozóknak.

Pozsonyi Zsolt, a MovementLab alapítója arról beszél, milyen longevity szokásokat tudunk beépíteni a mindennapi életünkbe és hogyan lehet ezt megvalósítani. A longevity alapterületei közül a mozgásra fog fókuszálni az előadás, gyakorlatias megoldásokkal, melyeket akár másnaptól beépíthetünk az életünkbe.

A digitális adatszolgáltatási rendszerek (NAV Online Számla, ViDA, M2M) bevezetésével az adóhatóság egyre pontosabb, valós idejű információkkal rendelkezik a vállalkozások tevékenységéről. Ez alapvetően átalakítja az adategyeztetési eljárások jellegét és gyakoriságát: a hangsúly az utólagos ellenőrzésről a megelőzésre és a jogkövető magatartás támogatására helyeződik át.

• Hogyan változnak az adóhatósági adategyeztetési eljárások a digitális adatszolgáltatások korában?
• Milyen új típusú ellenőrzésekre és automatikus egyeztetésekre számíthatunk?
• Hogyan segíti a valós idejű adatszolgáltatás a hibák megelőzését?
• Milyen adminisztrációs egyszerűsítéseket és értékteremtő lehetőségeket hoz a digitalizáció?
• Milyen lesz a bevallások világa az ANYK után?

Az előadás címe egyben a könyvelői fórumok, csoportok leggyakoribb kérdése. Az egyik legnehezebb terület talán az árazás, az együttműködés feltételeinek kialakítása az ügyfelekkel, hiszen ez meghatározza a közös munkát és hogy a könyvelő számára mennyire éri meg a befektetett ideje. Sándor előadásában nem csak elméleti oldalról közelíti meg a kérdést, de rávilágít azokra a fontos pontokra, melyek kapaszkodót adnak hozzá, illetve olyan módszereket mutat meg, amik jelentősen segítik, hogy tudatosan alakítsd az árazásodat és elérd azt, hogy szaktudásod megfelelő elismerést kapjon.

A munkaerő-toborzások 60%-a már azelőtt el van rontva, mielőtt nekikezdenének, mert valójában nem olyan emberre van szükségük, mint akit nekiállnak keresni! Az előadásunkban megmutatjuk, hogy milyen döntéseket kell meghoznod, mielőtt új kollégát keresnél, hogy tényleg olyan embert keressetek, akire utána hosszú távon számíthattok. Utána megmutatjuk, hogyan találd meg őket Facebookon, majd hogyan tanítsd és illeszd be a meglévő csapatodba, hogy mielőbb teljes értékű munkát végezzen.

Miért értjük félre egymást a munkahelyen, miközben ugyanazért a célért dolgozunk?

Az előadás megmutatja, hogyan hatnak a generációs különbségek a szükségleteinkre; mit okoz a visszajelzés hiánya és beszélünk arról, hogy a technológiai változásokhoz való viszonyunknak milyen hatása van az együttműködésünkre. Hétköznapi példákon keresztül olyan helyzeteket vizsgálunk meg, amelyek a legtöbb munkahelyen ismerősek és rálátunk, hogyan építsünk hidakat a különböző generációk között.

A vállalkozók többsége több információra vágyik a havi szokásos bevallásoknál és befizetendő adóknál. A könyvelőknek viszont nincs idejük ennél többre, pedig rajta ülnek egy olyan adatállományon, amiből színes-szagos riportokat tudnának adni az ügyfeleiknek. Megoldás? Ügyfél riportok készítésének automatizálása!

2026. szeptember 1-jétől életbe lép a nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség, amely a könyvelők munkáját is érinti. Az előadás bemutatja az új szabályozás gyakorlati tudnivalóit, a könyvelők feladatait, valamint azt, hogyan készülhetnek fel az érintett vállalkozások és a könyvelési folyamatok az új adatforrások kezelésére.

A Számlázz.hu előadásában szó lesz az e-pénztárgép és az e-nyugta rendszeréről, valamint arról is, hogy a digitális megoldások miként egyszerűsíthetik a nyugtaadatok feldolgozását és csökkenthetik az adminisztrációt.

Már egy 5 fős könyvelőiroda olyan mennyiségű adminisztratív munkát végez, mint egy 50 fős vállalkozás. De a ChatGPT szokásos megkérdezésén, e-mailek és szerződések írásán kívül miben tud segíteni az AI a könyvelőirodád működésének hatékonyabbá tételében? Előadásomban több megvalósult esettanulmányon keresztül megmutatom, „hogyan veszi el a könyvelők munkáját” az AI.

Mit tanultunk abból, amikor nem a gép fagyott le, hanem a működés?

Egy cégben nem mindig a számítógép a leggyengébb láncszem. Néha nem a gép fagy le, hanem maga a működés: túl sok minden van egy ember fejében, egy megszokott folyamatban, egyetlen gépen vagy egy régóta halogatott döntés mögött.

A RendszerSzakik alapítójaként saját történetemen keresztül szeretném megmutatni, mit jelent újraindítani egy céget akkor, amikor nem technikai hibát, hanem működési törést kell kezelni. Őszintén mesélek arról, milyen felismerésekhez vezetett ez az időszak, hogyan építettük újra a működésünket, és mi az, amit ebből szerintem minden könyvelőiroda hasznosítani tud.

Az előadás nem arról szól, hogy „legyen két monitorod és készíts mentést”. Hanem arról, hogyan lehet a káoszból tanulni, rendszert építeni, és olyan működést kialakítani, amely nemcsak hétköznapokon működik, hanem baj esetén is menthető.